Juhász Gyula: Budapesti ősz
Mintha minden gyász, amit általéltem, Csöndes titokban fojtogatna most, Mintha a ködök e magányos téren, Lelkembe hamvaznák a bánatot, Mely kihalt utcák során tovalézeng, Mely szitáló közönnyel csepereg, Magam vagyok ébren. Most ki se véd meg, - Maradjatok itt szürke verebek!
|