Rossz ltni, hogy ennyire elgytrtek az emberek, mg ilyen fiatalon is. A depresszi egyre gyakoribb betegsg,ami letkortl s helyzettl fggetlenl brkinl brmikor kialakulhat. Betegsg, amely slyosan megzavarja az ember rzelmi egyenslyt, tartsan s lnyegesen rontja az letminsget (a munkakpessget s a szemlyes kapcsolatokat). A depresszi nagy szenveds, szomorsg s remnytelensg tlst jelenti. Befolysolja a beteg tvgyt, alvst s persze az letrl alkotott kpt. Tbb, mint egy tmeneti rossz hangulat, nem egy ml gyengesg s legtbb esetben tiszta akaratervel nem lekzdhet. A depresszit elszenvedk magukat okoljk mindenrt, nbizalmuk nincs s teljesen remnytelenek a jvt illeten. Elvesztik rdekldsket az emberek s az rmet okoz tevkenysgek irnt. A depresszi sajnos sok esetben ngyilkossggal vgzdik (errl rszletesebben a menben)
A mai napig sem talltak vgleges vlaszt a krdsre, hogy mi az oka a depresszinak. A depresszit gyakran biolgiai, pszicholgiai s krnyezeti tnyezk egyttes hatsa vltja ki. Nhny pszicholgiai tulajdonsg jelents lehet a depresszira val hajlam szempontjbl. Azok az emberek, akiknek alacsony az nrtkelse, akiknek n- s vilgszemllete pesszimista, valamint akik stressznek vannak kitve, hajlamosabbak a depresszira. A depresszv llapot kivltsban szerepet jtszhat egy slyos vesztesg, krnikus betegsg, szocilis kapcsolati nehzsgek, rossz anyagi krlmnyek vagy az let kedveztlen esemnyei. |