Rossz l�tni, hogy ennyire elgy�t�rtek az emberek, m�g ilyen fiatalon is. A depresszi� egyre gyakoribb betegs�g,ami �letkort�l �s helyzett�l f�ggetlen�l b�rkin�l b�rmikor kialakulhat. Betegs�g, amely s�lyosan megzavarja az ember �rzelmi egyens�ly�t, tart�san �s l�nyegesen rontja az �letmin�s�get (a munkak�pess�get �s a szem�lyes kapcsolatokat). A depresszi� nagy szenved�s, szomor�s�g �s rem�nytelens�g �t�l�s�t jelenti. Befoly�solja a beteg �tv�gy�t, alv�s�t �s persze az �letr�l alkotott k�p�t. T�bb, mint egy �tmeneti rossz hangulat, nem egy m�l� gyenges�g �s legt�bb esetben tiszta akarater�vel nem lek�zdhet�. A depresszi�t elszenved�k magukat okolj�k minden�rt, �nbizalmuk nincs �s teljesen rem�nytelenek a j�v�t illet�en. Elvesztik �rdekl�d�s�ket az emberek �s az �r�met okoz� tev�kenys�gek ir�nt. A depresszi� sajnos sok esetben �ngyilkoss�ggal v�gz�dik (err�l r�szletesebben a men�ben)

A mai napig sem tal�ltak v�gleges v�laszt a k�rd�sre, hogy mi az oka a depresszi�nak. A depresszi�t gyakran biol�giai, pszichol�giai �s k�rnyezeti t�nyez�k egy�ttes hat�sa v�ltja ki. N�h�ny pszichol�giai tulajdons�g jelent�s lehet a depresszi�ra val� hajlam szempontj�b�l. Azok az emberek, akiknek alacsony az �n�rt�kel�se, akiknek �n- �s vil�gszeml�lete pesszimista, valamint akik stressznek vannak kit�ve, hajlamosabbak a depresszi�ra. A depressz�v �llapot kiv�lt�s�ban szerepet j�tszhat egy s�lyos vesztes�g, kr�nikus betegs�g, szoci�lis kapcsolati neh�zs�gek, rossz anyagi k�r�lm�nyek vagy az �let kedvez�tlen esem�nyei.