Nem tudunk mit kezdeni magunkkal, se c�lunk, se �r�m�nk. R�ad�sul gyeng�nek, elesettnek �rezz�k magunkat. Az sem vigasz, hogy kimagasl� t�rt�nelmi szem�lyis�gekrõl tudhat�: hasonl� bajt�l szenvedtek.
A depresszi� – vagy k�znapi n�ven b�skomors�g – az ember testi-lelki bajainak egyik legõsibb jelens�ge. E betegs�gnek sz�mos megjelen�si form�ja van: egyebek k�z�tt ilyen az �gynevezett hipolaris depresszi�, amikor az ember felhangolt �llapot�t a let�rts�g, szomor�s�g, �r�mtelens�g k�veti.
Kimutatt�k, hogy a Nobel-d�jasok nyolcvan�t sz�zal�ka szenvedett ebben, de m�s h�res emberek is, p�ld�ul Nap�leon, Luther M�rton, Abraham Lincoln vagy �ppen Sz�chenyi Istv�n, J�zsef Attila, Latinovits Zolt�n, akiknek �lete �ngyilkoss�gba torkollt. Ugyanis a depresszi� egyik megnyilv�nul�si form�ja a hal�lv�gy, �ngyilkoss�gi gondolatok.
A depresszi� vil�gjelens�g, j�llehet orsz�gonk�nt m�s-m�s a betegek ar�nya. Magyarorsz�gon mintegy egymilli�ra tehetõ a sz�muk, k�zt�k 2000-2400 v�lik �ngyilkoss�. E hajlam az �szaki orsz�gokban vagy K�z�p-Eur�p�ban erõsebb, mint d�len: p�ld�ul sz�zezer magyar k�z�l negyven v�lasztja ezt a "megold�st", m�g G�r�gorsz�gban csup�n �ten.
Lehets�ges, de nem bizony�tott, hogy a klimatikus k�rnyezet is befoly�ssal b�r. Ugyanis a depresszi� egyik �gynevezett epizodikus v�ltozatak�nt tekintik az õszi-t�li depresszi�t, amit a f�nyhi�nnyal, a bor�s, esõs, havas idõj�r�ssal is kapcsolatba hoznak. Ez�rt egyes kezel�si m�dok k�z�tt szerepel a f�nyk�ra.
Ennek sor�n 2000 lux f�nyerejû teljes spektrum� f�nyt alkalmaznak, persze annak, aki megteheti, naps�t�tte t�jakra val� utaz�st aj�nlanak.
A depresszi�t ma m�r sz�mos gy�gyszerrel, �gynevezett antidepressz�nsokkal kezelik. Ezek az agyi inger�let�tvivõ anyagok p�ld�ul a szerotonin �s a noradrenalin koncentr�ci�j�t v�ltoztatj�k meg.
Nem k�nnyû felismerni a depreszszi� k�l�nf�le v�ltozatait. Sajnos – a szakemberek szerint – m�g a h�ziorvosok fele sem k�pes erre. Mindenesetre a beteg �s k�rnyezete felfigyelhetnek bizonyos jelekre, amelyek a depresszi�ra utalhatnak. Ilyen a m�r eml�tett �r�mtelens�g, nyomott ked�ly�llapot, alv�szavar, p�ld�ul 12-14 �r�s alv�s ut�n az illetõ f�radtabban �bred, mint mikor lefek�dt aludni. Az õszi-t�li depresszi�n�l rendk�v�li �tv�gy, fal�nks�g is fell�phet. Gyakori a s�lyos ingerl�kenys�g, feled�kenys�g, a depresszi�sokn�l erõs alkoholig�ny is mutatkozhat.
Az alkoholist�k legal�bb fele �gy pr�b�lja enyh�teni a depresszi� k�nz� �lm�ny�t.
Az õszi-t�li depresszi� k�s�rõi a testi t�netek: �gy p�ld�ul a fejf�j�s, a reum�s f�jdalmak, fõleg a nyaki �s �gy�ki gerinc ter�let�n, a szexu�lis �rdeklõd�s cs�kken�se, szorong�s. Jellegzetes az is, hogy reggel rosszabbul �rzik magukat, nehezen tudj�k felvenni a napi ritmust.
A depresszi� l�trej�tt�ben �r�kletes t�nyezõk �s k�rnyezeti hat�sok egyar�nt k�zrej�tszanak. A genetikai hajlam: ha mindk�t sz�lõ depresszi�s volt, 75 sz�zal�kos, ha csak egy, 25 sz�zal�kos az es�ly a depresszi�ra. A kr�zishelyzetek, a mag�ny, s�lyos betegs�g, hozz�tartoz�k hal�la, hozz�j�rul a depreszszi� kialakul�s�hoz. Az egyetlen megold�s, szakemberhez fordulni �s nem belenyugodni a let�rt hangulatba, mint megv�ltoztathatatlan istencsap�sba. (MTI-PRESS)

Eur�p�ban a legmagasabb a depresszi�sok ar�nya, a szenvedõk 60 %-a orvosi seg�ts�g n�lk�l harcol a betegs�ggel

Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) statisztikai adatai szerint a vil�g lak�inak 16 sz�zal�ka �let�ben legal�bb egyszer depresszi�ba esik, 5 sz�zal�kukn�l a civiliz�ci�s betegs�g ism�telten fordul elõ. A sz�raz sz�mok m�g�tt emberi sorsok, gyakran egy�ni szenved�sek �s csal�di trag�di�k rejtõznek, �ppen ez�rt fontos a betegs�g mielõbbi kezel�se. �rvendetes, hogy a szakorvosok szerint nincs olyan depresszi�, amelyet gy�gyszerez�ssel ne lehetne legyõzni!
– A depresszi�t, fõleg a k�nnyebb v�ltozat�t t�bbf�le m�don gy�gy�tjuk – magyar�zta Alojz Rak�s, a Szlov�kiai Pszichi�triai T�rsas�g eln�ke. – A reakt�v depresszi�n�l a pszichoter�piai m�dszereket vetj�k be, mik�zben az elsõrendû felt�tel az, hogy a beteg beleegyezzen a kezel�sbe. A s�lyosabb k�rt�netekn�l a k�zv�lem�ny �ltal elektrosokkos kezel�sk�nt ismert elj�r�st haszn�ljuk. A gy�gyul�si folyamat nagyon j�, gyors �s biztons�gos. Mindezek ellen�re a legjelentõsebb gy�gy�t�si forma a gy�gyszerez�s, az antidepressz�vumok napi adagj�nak pontos meghat�roz�sa. Tagadhatatlan, hogy m�r a 60-as �vek �ta haszn�latos gy�gyszerek is �ri�si seg�ts�get ny�jtanak a depresszi�s betegeknek, �m nem hallgathat� el az sem, hogy hat�suk csup�n 2-4 h�t eltelt�vel (�ltal�ban a 16. napon) jelentkezik, �s k�l�nf�le kellemetlen mell�khat�sai is lehetnek. Ezek a t�netek – v�rnyom�scs�kken�s, sz�jsz�razs�g, em�szt�si zavarok, fejf�j�s, sz�vdobog�s – a betegekn�l azt a l�tszatot keltik, hogy az orvoss�g nem seg�t, sõt hat�s�ra �llapotuk, k�z�rzet�k romlik. Ez�rt is fordul elõ, hogy a p�ciensek rendszertelen�l, vagy egy�ltal�n nem szedik. Az �j gy�gyszerek gener�ci�ja kiv�di a kellemetlen mell�khat�sokat. Hat�anyaguk az agyban lej�tsz�d� folyamatokban j�tszik szerepet, teh�t cs�kkenti a depresszi� kialakul�s�nk lehetõs�g�t.
– Nemr�g fejezõd�tt be egy eur�pai felm�r�s, melynek eredm�nyei megd�bbentettek – t�j�koztatott a neves elmeszak�rtõ. – A tanulm�ny szerint vil�gviszonylatban Eur�p�ban a legmagasabb a depresszi�sok ar�nya, s a szenvedõk 60 sz�zal�ka orvosi seg�ts�g n�lk�l harcol a betegs�ggel! Ez az�rt is szomor�, mert – a betegek elmond�s�b�l tudom, – a depresszi� egyes szakaszait �ri�si k�nk�nt �lik meg. A vall�sos p�cienseim felgy�gyul�suk ut�n gyakran azt mondj�k, hogy megismert�k a poklot. Egy m�sik betegem, aki depresszi�s �llapot�ban �ngyilkoss�got k�s�relt meg – a vonat el� vetette mag�t, �s mindk�t l�b�t amput�lni kellett – kijelentette: a testi fogyat�koss�g kisebb szenved�ssel j�r, mint a depresszi�. Ez�rt fontos a mielõbbi seg�ts�gny�jt�s.
A pszichi�ter elmondta, a gy�gy�t�sban nemcsak az orvosokra, eg�szs�g�gyi dolgoz�kra h�rul nagy szerep, hanem a hozz�tartoz�kra is. Ha v�llalj�k, hogy a "lelki t�masz" mellett �gyelnek a gy�gyszer pontos szed�s�re, a p�ciens otthon gy�gyulhat. Mert k�r tagadni, sokan az elmeoszt�lyon t�rt�nõ kezel�stõl is tartanak. Fõleg a k�zv�lem�ny miatt.
A depresszi� kialakul�sa t�bbnyire hosszan tart� folymat, jellegzetes t�nete a beteges szomor�s�g, b�skomors�g. Ha megfigyelj�k, hogy a k�rnyezet�nkben �lõk egyre kedvetlenebb� v�lnak, �rdeklõd�s�k, �nbizalmuk cs�kken, f�lelm�k szorong�ss� fajul, ha befel� fordulnak �s �nv�daskod�ssal gy�trik magukat, ne k�slekedj�nk, ir�ny�tsuk, k�s�rj�k szakorvoshoz az illetõket. Hiszen a gyors seg�ts�g gyors gy�gyul�st eredm�nyez!

Figyelmeztetõ
jelek:
- �lland� leverts�g, rossz hangulat;
- �rdektelens�g, ap�tia, szomor�s�g;
- �tv�gytalans�g, illetve
farkas�tv�gy;
- �lmatlans�g;
- �ltal�nos f�radts�g
(fejf�j�s, �z�leti f�jdalmak, gerincf�jdalom, em�szt�si zavarok);
- libid�cs�kken�s;
- �ngyilkoss�gi gondolatok, k�s�rletek, hal�lv�gy

Gy�gy�t�s:
- szakorvosi vizsg�lat;
- gy�gyszerez�s;
- rendszeres ellenõrz�s
(akkor is, ha a beteg
m�r j�l �rzi mag�t!);
- zavartalan alv�s;
- kikapcsol�d�s;
- barokk vagy ezoterikus
ene hallgat�sa;
- s�ta, sport;
- a csal�d, a bar�tok
meg�rt�se, seg�ts�ge

forr�s:http://www.hhrf.org