Egy viszonylag �j tudom�ny�g, az evol�ci�s pszichol�gia kutat�i szerint a depresszi�s �llapottal j�r� magatart�sv�ltoz�sok evol�ci�s szempontb�l el�ny�sek voltak. A hangulatzavarok alkalmazkod�st el�seg�t� szerep�nek megismer�se �j gy�gym�dok kialak�t�s�hoz vezethet.

Aki m�r volt depresszi�s, vagy l�tta szerettein a betegs�g t�neteinek megnyilv�nul�sait, nehezen tudja elk�pzelni azt, hogy ez az �letvesz�lyesen rem�nytelen lelki�llapot valaha az �l�l�nyek t�l�l�si es�lyeit n�velte.

Majomcsoportok t�rsadalmi hierarchi�j�t vizsg�l� brit pszichi�ter, John Price 1972-ben azzal az elm�lettel �llt el�, hogy a depresszi�s �llapotnak jelent�s szerepe volt az engedelmess�g tulajdons�g�nak kialakul�s�ban. Amikor a csoport egy magasabb rang� �llata veres�get szenvedett, �s visszacs�szott a rangl�tr�n, szervezet�ben stresszhormonok termel�dtek, �s a depresszi�s betegekhez hasonl�an, cs�kkent a szerotonin hormon szintje.

"A depresszi� hat�s�ra kisebbrend�s�gi �rz�s alakul ki - �ll�tja Price. - Ez seg�thet elviselni az alacsonyabb ranggal j�r� �lethelyzeteket. A hangulatv�ltoz�s alkalmazkodik a versenyhelyzetben k�pviselhet� strat�gi�khoz."

Ugyanakkor Price arra is r�mutatott, hogy a hangulat sokszor a racion�lis gondolatokt�l f�ggetlen�l v�ltozik meg. "A depresszi�s beteg tal�n �pp att�l szenved, hogy egy magasabb szinten, (a racion�lis gondolatainak, �s terveinek szintj�n) a k�zdelemben t�mad� strat�gi�k ir�ny�tj�k, �m a veres�g hat�s�ra, �rzelmi alapon, a visszavonul� strat�gi�k mellett d�nt." Price szerint azonban a depresszi� adapt�v lehet, mivel elt�vol�tja az embert vagy �llatot a veszt�sre �ll� k�zdelemb�l. A beh�dol�st �s visszavonul�st mutat� �llat elker�lheti a domin�ns egyedek t�mad�s�t, �s v�dett helyen ki tudja h�zni addig, am�g kedvez�bb k�r�lm�nyek k�n�lkoznak majd a gy�zelm�re.

Az angliai Derby University klinikai pszichol�gia professzora, Paul Gilbert szerint Price engedelmess�gi elm�lete azon alapul, hogy a szorong�st a depresszi�val elv�laszthatatlanul �sszef�gg� �llapotnak tartja. "Az alacsonyabb poz�ci�ban l�v� �llatokat sok stressz �ri fentr�l - mondja - Sokkal szorong�bb� �s gyanakv�bb� kell v�lniuk ahhoz, hogy elker�lhess�k az �sszecsap�sokat. Cs�kkent magabiztoss�guk seg�ti �ket abban, hogy visszavonulhassanak azokb�l a helyzetekb�l, amelyek sor�n val�sz�n�leg veres�get szenvedn�nek nem szorong� t�rsaikt�l."

Az elm�let �gy r�vil�g�t a depresszi� �s a cs�kkent �n�rt�kel�s kapcsolat�ra. "A depresszi�s egy�n visszavonul, mivel nem hiszi el, hogy olyan szeretetre m�lt�, sz�p, okos, stb. lehet, mint m�sok." - �ll�tja Gilbert

Az a felt�telez�s, hogy a depresszi� val�j�ban befel� ford�tott agresszi�, szint�n j�l illeszkedik az evol�ci�s elk�pzel�sekhez. A depresszi�s betegek gyakran ford�tj�k feljebbval�ik ir�nt �rzett d�h�ket �nmaguk ellen. A kiker�lhetetlen stresszhelyzetek s�lyosb�tj�k a depresszi�t. "A t�rsai �ltal stressznek kitett �llat el tud bujdosni, �s el tudja ker�lni domin�ns ellenfeleit. De az emberi k�z�ss�gekben legt�bbsz�r nincs lehet�s�g az elvonul�sra. A f�n�k�k, vagy h�zast�rsuk elnyom�s�ban �l� emberek �ltal�ban k�ptelenek kisz�llni a szitu�ci�b�l." - mondja Paul Gilbert.

A b�ntalmazott gyerekek is hasonl� helyzetbe ker�lnek, r�ad�sul kiszolg�ltatotts�guk r�v�n �lland�an saj�t �rt�ktelens�g�kkel kell szembes�lni�k. Feln�ve sokkal hajlamosabbak lesznek a depresszi�ra, mint az eg�szs�ges csal�dokban nevelkedett t�rsaik. "A rendszeresen ism�tl�d�, kiker�lhetetlen stresszhelyzetek hossz�t�von nagyon k�rosak. Ak�r a hasmen�s vagy a h�ny�s, a stresszhormon-termel�s is csak r�vidt�v� megold�sokat k�n�l. - folytatja Gilbert - A vizsg�latok azt mutatj�k, hogy a stresszhormonok �lland�an magas koncentr�ci�ja elpuszt�tja a hippokampusz idegsejtjeit, a depresszi� elleneses gy�gyszerek hat�s�ra azonban az elpusztult idegsejtek regener�l�dhatnak.

Ezer brit k�zalkalmazott k�r�ben v�gzett kutat�s azt igazolta, hogy az alacsonyabb beoszt�sban l�v� hivatalnokok k�r�ben sokkal gyakoribb volt a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�s, a kr�nikus h�rghurut, �s depresszi�, mint a vezet� poz�ci�kban dolgoz�kn�l. A kutat�s eredm�nyei szerint, az alacsony beoszt�s k�rosabb az eg�szs�gre, mint a doh�nyz�s.

Az embereknek az �llatokkal ellent�tben azzal a probl�m�val is meg kell k�zdeni�k, hogy t�ls�gosan k�t�dnek poz�ci�ikhoz, �s ez�rt k�pesek akaratukkal rossz ir�nyba szab�lyozni biol�giai folyamataikat. "Ez �gy m�k�dik, mint amikor a szexu�lis fant�zi�k k�vetkezt�ben megn� a nemi hormonok koncentr�ci�ja. �pp �gy, ha arra gondol valaki, hogy nincs j�v�, a stresszhormonok szintje n�vekszik meg szervezet�ben." - teszi hozz� Gilbert.

Szerinte a depresszi�nak ez a fajta �ngerjeszt� jellege nem adapt�v tulajdons�g, �pp ez�rt �gy v�li, hogy a gy�gyszeres kezel�s elengedhetetlen ahhoz, hogy az agy k�pess� v�ljon der�sebb gondolatokra. A gy�gyszeres kezel�ssel p�rhuzamosan alkalmazott kognit�v pszichoter�pi�k abban seg�thetnek, hogy a beteg megtanulja olyan strat�gi�k kialak�t�s�t, amelyek seg�ts�g�vel hat�konyabban kezeli a versenyhelyzeteket: amelyek vagy gy�zelemhez seg�tik, vagy arra tan�tj�k meg, hogy ne kezdjen rem�nytelen k�zdelembe.

John Price szerint, azonban nem minden esetben a gy�gyszeres kezel�s a legjobb megold�s. P�ldak�nt egy depresszi�s betege eset�t eml�ti: az id�s farmer rendszeresen konfliktusba ker�lt fi�val, mert nem tudtak megegyezni, abban, hogy kinek az elk�pzel�sei szerint ir�ny�ts�k a gazdas�got. Ahogy a f�rfi depresszi�ja s�lyosbodott, visszavonult, �s a fia �tvehette az ir�ny�t�st.

"Nem tudjuk, mi t�rt�nt volna, ha el�sz�r antidepressz�ns kezel�st adtunk volna a betegnek - fejtegeti Price, - lehet, hogy meger�s�d� �ntudata tov�bbi es�lytelen harcra k�sztette volna a fi�val szemben." A pszichi�ter kitart k�zel 30 �ve megfogalmazott elm�lete mellett, a depresszi�nak fontos szerepet tulajdon�t abban, hogy megakad�lyozza a rem�nytelen k�zdelmek �lland�sul�s�t, �s visszavonul�sra k�szteti a betegeket.

Egyel�re azonban m�g nem �ll rendelkez�sre el�g bizony�t�k az antidepressz�nsoknak a betegek viselked�sre gyakorolt hat�s�r�l. Paul Gilbert a j�v�ben azt szeretn� megvizsg�lni, hogy a rossz h�zass�gban �l� depresszi�s emberek t�rsadalmi helyzete hogyan v�ltozik a depresszi� ellenes gy�gyszerek hat�s�ra. Vajon arra k�szteti �ket, hogy kitart�bban k�zdjenek poz�ci�ik�rt a megromlott kapcsolatban, vagy gy�gyszerekkel meger�s�tett szem�lyis�g�k k�pess� teszi �ket a szak�t�sra?

forr�s: pipacs.hu